2018. június 7., 13. és 16. 16:00

Wagner: Trisztán és Izolda

Háromfelvonásos opera

Külsőleg a Trisztán mitologikus szerelmi háromszög-történet. A cselekmény, a szüzsé azonban igazán csak kerete, köntöse a belső történésnek, az igazi „Handlung”-nak, ahogyan Wagner a darab műfaját megjelöli. Maga a cselekmény terjedelmes előzményeken alapul. Wagner ezeket nem egy elbeszélés összefüggő egészeként használta fel, hanem töredékeiben, mégpedig úgy, hogy a legkülönfélébb szubjektív megvilágításokban, monológok és párbeszédek alakjában szőtte bele a teljes szövegbe. Ezek pontos ismerete elengedhetetlen a lélektani tények megértéséhez.

Trisztánnak a világhoz való viszonyát anyátlan árvaságban leélt gyermekkora határozza meg. Ugyanúgy teljesen árva, mint Siegfried: apja még a gyermek születése előtt meghalt, anyja haldokolva adott neki életet. Siegfried azonban az őt anyailag dédelgető, szabad természetben nőtt fel, Trisztánt ellenben nagybátyja, Marke király nevelte, udvari környezetben. E környezet jelképe „a nappal”, vagyis a férfierények: a becsület, a dicsőség, a tettvágy. Trisztán tehát az udvar „nappali” világának ragyogó hőse („Ein Herr der Welt, Tristan, der Held!”: a világ egyik ura, Trisztán, a hős!), a király győzelmes harcosa. Az Írország elleni szabadságharcban megölte az ellenséges hőst, Moroldot, Izolda jegyesét. A harcban azonban ő maga is megsebesült, s ennek a sebnek Wagner költeményében nem alkalmi, hanem nagyon is mély jelentősége van: nem gyógyul, s ez a körülmény arra készteti Trisztánt, hogy tengerre szálljon, és Írországban, álnév alatt, a „gyógyító Izoldánál” keressen enyhülést.

Trisztán és Izolda útja: kilépés a mindennapi cselekedetek földjéről az igazán emberi, a mitikus nagyságrendű életbe. A Trisztán és Izolda a transzcendenssé váló ember története. Fogalmilag ugyan halálnak, filozófiailag az akarat tagadásának nevezi Wagner a megoldást, de voltaképpen, zeneileg a halál itt felszárnyalás, a tisztaság megszületése – beköszöntése egy olyan világnak, ahol a földi erők szétfoszlanak az ember sugárzásában.

Forrás: Erich Rappl. Wagner-operakalauz
Tallián Tibor: A hét zeneműve 1978

Művészeti vezető és vezényel: Fischer Ádám

Közreműködik:
a Nemzeti Filharmonikus Zenekar és a Nemzeti Énekkar férfikara (karigazgató: Somos Csaba)

Díszlet: Maurizio Balò
Jelmez: Marina Luxardo
Rendező: Cesare Lievi

Szereplők

Előadások - 2018

június

4.

hétfő

június

5.

kedd

június

6.

szerda

június

7.

csütörtök

Wagner:
Trisztán és Izolda

Jegyvásárlás

június

8.

péntek

Wagner:
A bolygó hollandi

Jegyvásárlás

június

9.

szombat

június

10.

vasárnap

Wagner:
A bolygó hollandi

Jegyvásárlás

június

11.

hétfő

június

12.

kedd

június

13.

szerda

Wagner:
Trisztán és Izolda

Jegyvásárlás

június

14.

csütörtök

Wagner:
Tannhäuser

Jegyvásárlás

június

15.

péntek

Wagner és a kortársak:
Camilla Nylund dalestje

Jegyvásárlás

június

16.

szombat

Wagner:
Trisztán és Izolda

Jegyvásárlás

június

17.

vasárnap

Wagner:
Tannhäuser

Jegyvásárlás

Minden jog fenntartva!